Csokoládé a nők ereiben

A csokoládévásárlás, bármi legyen is az oka, meglehetősen biztonságos döntésnek számít egy nő számára. A nők csokoládét vagy csokoládétermékeket vásárolnak azoktól, akik tudják, hogy mit vegyenek, és azoktól, akiknek fogalmuk sincs, hogy mit vegyenek. Azok, akiknek vannak ötleteik és azok, akiknek nincsenek. Azoktól, akik boldoggá akarják tenni a nőt, és azoktól, akik nem akarnak csalódást okozni neki. (És azoktól, akik bocsánatot akarnak kérni tőle.) Az előbbiek azért, mert elég jól ismerik a nőt, ami azt jelenti, hogy ismerik az ízlését is, ami nagyon különleges, nagyon egyedi lehet; az utóbbiak azért, mert nem tudnak róla eleget. (Az utóbbiak általában valahol a kettő között vannak.) És biztosan nem akarnak csalódni. De nehéz hozzájárulni az őrülethez azzal, hogy csokoládét vagy édességet vásárolnak. Még nehezebb, mert a csokoládé mintha bele lenne írva a nők DNS-ébe.

Amikor a csokoládé nem szokás, hanem biológiai szükséglet.

Igaz, hogy azoknak a nőknek, akik az egészség, de még inkább a szép alak érdekében inkább kerülik a csokoládét, (még) egy kicsit nehezebb dolguk van, amikor a menstruáció már a következő kanyarban van. A csökkent szerotoninszint, a belső elégedettség jól ismert elősegítője, növeli az ingerlékenység, a rossz hangulat, a nyűgösség, sőt az agresszivitás szintjét is. A magnéziumban gazdag csokoládé fogyasztása pedig, amely többek között a premenstruációs szindróma tüneteinek enyhítéséről és a fejfájás csillapításáról ismert, növeli a szervezet szerotoninszintjét. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy a nőknek bizonyos értelemben biológiailag is joguk van a csokoládéhoz.

Ezért sem meglepő, hogy egy tanulmány szerint a menstruáció kezdete előtti időszakban a szokásosnál is nagyobb (és nem is elhanyagolható) a csokoládét a szex helyett előnyben részesítő nők aránya. Ráadásul biokémiai szempontból egyáltalán nem kellene, hogy különbség legyen a szex és a nagy mennyiségű csokoládéfogyasztás között.

Különösen érdekes, és minden leendő szülő számára annál inkább, egy Finnországban végzett vizsgálat, amely a csokoládé stresszre gyakorolt hatását vizsgálta. Kimutatták, hogy a terhesség alatti csokoládéfogyasztás nemcsak a terhes nőre, hanem a gyermekre is pozitív hatással van: azok a gyermekek, akiknek az édesanyja a terhesség alatt naponta fogyasztott csokoládét, aktívabbnak, nyitottabbnak és optimistábbnak tű ntek a világgal kapcsolatban, mint azok a gyermekek, akiknek az édesanyja nem tett csokoládét az étlapjára.

Csokoládé, az elme és a szellem kötőanyaga

A csokoládé, amely régóta afrodiziákum hírében áll, serkenti a szerelem molekulájának is nevezett feniletilamin termelését. A feniletilamin természetes módon termelődik a szervezetünkben, különösen az agyban, és a gyönyörzónákban dopaminná alakul át, amely anyag felelős a gyomorban lévő pillangók örömteli lobogásáért, mind a szerelembe esés, mind más örömteli időszakokban. Nem meglepő tehát, hogy a depresszió szorításában lévő embereknél jelentősen alacsonyabb az egyébként az amfetaminokkal rokon feniletilamin szintje. A jobb pszichofizikai közérzet, valamint a fokozott empátiakészség és a magasabb koncentrációs szint egy bordó csokoládé elfogyasztása után semmiképpen sem véletlen.

Mint ahogy az sem véletlen, hogy a filmipar előszeretettel tol egy doboz csokoládét vagy egy kád fagylaltot egy frusztrált, zsíros hajú, régi, kibontott tréningruhás nő elé. Mivel a nő nyomorúságos állapotának oka általában egy boldogtalan szerelemben keresendő, természetes, hogy a felhalmozott problémák mellett még az sem érdekli, hogy a csokoládé magas antioxidáns-tartalmának köszönhetően véd a szabad gyökök károsító hatása ellen. Nem is beszélve a flavonoidok gyulladáscsökkentő hatásának részleteiről. Ahogy az sem, hogy csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát olyan körülmények között, amelyeket a félresikerült szerelmi pálya jellemez. De tudja, és nagyon is jól tudja, hogy az élet egy kicsit szebb és könnyebb lett, hogy a stressz lassan lecseng, és hogy nincs értelme egy ''''bunkó'''' kedvéért elfelejteni az élet minden jó dolgát.